Morzsák

Ha felébredek, sose dörgölöm ki az álmot a szememből. Viszem magammal a szemem sarkában az álommorzsát a konyháig. Báránykás tányéromon már vár egy szelet vajas vagy sajtos kenyér. Ahogy beleharapok, morzsák ugrándoznak szerteszét, de néhány az ujjaimon is megtelepszik. Az álommorzsa int nekik. Akkor beletúrok a hajamba, és a kenyérmorzsák átszökkennek a tincseim közé. Jó kis bújócska vár rájuk! Szememben álommorzsa, hajamban kenyérmorzsa – így ülök a konyhaasztalnál. Aztán pattognak a parancsszavak innen-onnan-amonnan:
Mosakodás!! Fésülködés!!!
Morzsányi kedvem sincs.
Kelletlenül csoszogok a fürdőszobába.
Bánatosan búcsúzkodnak a morzsák.
Kár, hogy vége a játéknak!
Álommorzsa, kenyérmorzsa.
Ez meg itt egy mesemorzsa.

morzsak